A Dán Aknamentesítő Csoport QGIS-t használatával Afganisztánban¶

A Dán Aknamentesítési Csoport (DDG), a Dán Menekültügyi Tanács aknamentesítésre szakosodott egysége 1999 óta dolgozik Afganisztánban, humanitárius aknamentesítést, fel nem robbant lőszerek (UXO) ártalmatlanítását és aknaveszélyre való felvilágosítást végez. A DDG Afganisztán humanitárius aknamentesítési tevékenységet végez életek megmentése, a biztonságérzet erősítése érdekében a kockázati felvilágosítás révén, valamint az erőforrások produktív felhasználása előtt álló akadályok elhárítása érdekében, segítve ezzel Afganisztán fejlődési potenciáljának megvalósítását. Az afganisztáni műveletek kezdete óta a DDG több mint 24 000 taposóaknát és több mint 940 000 darab UXO-t távolított el. A DDG jelenleg Balkh és Samangan északi tartományokban, valamint Kabul, Parwan és Panjshir központi tartományokban dolgozik.

Afganisztánban az aknamentesítési tevékenységeket az afganisztáni aknamentesítési koordinációs központ (MACCA) koordinálja, amely összegyűjti és terjeszti az ismert veszélyekre (aknamezők, harcterek, „helyszíni” UXO-feladatok) vonatkozó térinformatikai információkat, és ezeket az információkat a mentesítés előrehaladtával frissíti. A MACCA rendszeresen új shapefileket ad ki ezekről a „veszélypoligonokról”, és az aknamentesítési szervezetek ezeket felhasználhatják arra, hogy felmérjék az aknamentesítés helyzetét a működési területükön. A DDG a QGIS használatát próbálja ki a szervezeten belül, hogy felváltja a korábban használt drága kereskedelmi szoftvereket.

A térinformatikai adatok használata a tervezés és a felmérés fázisában a leghasznosabb. Afganisztánban a biztonsági problémák és a zord terepviszonyok miatt az ismert helyszínek fizikai újrafelvételezése nem mindig egyszerű. Ehelyett az adatok keveréke – műholdas vagy légi fényképek, digitalizált szovjet korabeli topográfiai térképek, veszélyességi shapefile-ok és digitális magassági modellek – lehetővé teszi a DDG számára, hogy képet kapjon az aknamező elhelyezkedéséről a terephez és a környező természeti és fizikai jellemzőkhöz viszonyítva, mielőtt kiküldene egy felmérő csapatot. A QGIS bővítményei hasznos képességeket adnak hozzá, például a terep 3D-s megjelenítésének képességét. A fenti mellékelt képernyőkép — a Qgis2threejs pluginnal készült — a kabuli Darulaman-palotától délre fekvő területet mutatja, ahol az aktív aknamezők (a bal oldali gerincvonalak mentén) piros színnel jelennek meg egy SRTM-adatokkal kombinált szovjet topográfiai raszterréteg felett. A már megtisztított aknamezők világoszöld színnel jelennek meg.

A Kabuli Egyetem kampusza még mindig szennyezett a feltételezett veszélyes területekkel – feltételezhetően a levegőből ledobott bombákból vagy hasonló lőszerekből áll. Bár ezek a veszélyek nem jelentenek közvetlen veszélyt a hallgatókra vagy a személyzetre nézve, a jövőbeni építkezések lehetővé tétele érdekében ezeket a veszélyforrásokat el kell távolítani az Afganisztán jövőbeli fejlődése szempontjából létfontosságú oktatási intézményen belül. A veszélyek a kabuli metropolisz utolsó jelentős, még meglévő veszélyes területei között is említésre méltóak. A QGIS segítségével a korábbi felmérésekből származó veszélypoligonok és a USGS által biztosított, rendkívül pontos légi felvételek kombinálásával megállapíthatók az eltérések – például ahol a poligonok nem egyeznek az épületek alakjával, mint az egyetem északnyugati részén –, ami a felmérőcsoportokat a pontosabb újbóli felmérés elvégzéséhez szükséges helyekre irányíthatja.

A QGIS jól szinkronizálható a kézi Garmin GPS segítségével a terepen végzett műveletekből gyűjtött adatokkal is, lehetővé téve a talált és megsemmisített aknák helyét tartalmazó tisztítási térképek elkészítését.

A QGIS használata, valamint az adatelemzés iránti megújult érdeklődés a rendelkezésre álló adatok újfajta vizsgálatát és más adatforrásokkal való kombinálását ösztönözte az aknamentesítési tevékenységek célzottabbá tétele érdekében. A szervezeten belül is javult a térképezési képesség, és a szervezet jobban tudja kommunikálni munkájának hatását a nemzetközi adományozók felé. A világ egy olyan részén, ahol a „hivatalos” GIS-képzés nehezen megszerezhető, nagyra értékelik a QGIS felhasználói közösség együttműködő jellegét, mivel a technikai problémák gyakran megoldhatók az online fórumok segítségével. Röviden, a QGIS szerepet játszik abban, hogy Afganisztán megszabaduljon a taposóaknáktól és a fel nem robbantott bombáktól.

Szerző¶

Edward Crowther a Dán Aknamentesítő Csoport afganisztáni igazgatóhelyettese. Mielőtt a DDG-hez csatlakozott volna Afganisztánban, Edward a The HALO Trust humanitárius aknamentesítési ügynökségnél dolgozott Angolában és Srí Lankán. A Londoni Egyetem Keleti és Afrikai Tanulmányok Iskolájában szerzett MSc diplomát fejlesztési tanulmányokból.